Copyright 2017 - Custom text here

A ‘The Institution of Structural Engineers’ brit mérnökegyesület North Thames Branch versenyének kiírása

1988. február 17.-i Ifjúsági tervezési és építési verseny

a North Thames Branch diákjai és továbbképzésben résztvevő hallgatói számára

Az első díj 50£, a második 25£, amit a North Thames Branch of The Institution of Structural Engineers ajánl fel a két legjobb pályaműnek, az 1988-as Junior Members Competition-on. Ezen a Branch alá tartozó intézet minden diákja és továbbképzésben résztvevő hallgatója indulhat. Megjegyzendő, hogy az adott/érintett területen (Építő- és Szerkezetépítő mérnöki kurzusok) nappali képzésben résztvevő valamennyi hallgatót a tanulmányaik tartama alatt az Egyesület teljes jogú diáktagságához választottnak/tartozónak tekintjük.

Előírások (feltételek/kikötések)

Tervezzen és építsen egy tornyot egy 150 mm hosszú, 75 mm széles és 75 mm magas téglatest alakú 450 g tömegű víztartály alátámasztására, aminek magassága nem lehet kevesebb 300 mm-nél, a szerkezet anyagaként erősítés nélküli spagetti felhasználásával. Bármilyen szerkezeti kialakítás megengedett, a rácsos toronytól egészen a tömör keresztmetszetűig. A torony összeállításához bármilyen ragasztó, kapocs vagy kötözés alkalmazható, feltéve, hogy ez nem jelent járulékos erősítést.

A tervezés során 3-sec időtartamú széllökést kell figyelembe venni, melynek sebességére (a Brit Szabvány szélteherre vonatkozó összefüggésének megfelelően) 15 m/s értéket kell felvenni. A torony tervezésekor a CP3 ChV pt2 alapján számított szélterhet 1,5-ös biztonsági tényezővel kell meghatározni, míg az önsúly (a tartály súlyának) biztonsági tényezője 1,0 (egységnyi).

Az egyetlen kötöttség, hogy a tornyot egy 250×350 mm-es alaplapra kell felerősíteni, és a fejrészét egy 150 ×75 mm-es fémlemezzel kell kialakítani. Mindkettőt biztosítjuk a résztvevőknek. A modelltartályt nem kell felszerelni, mivel a vizsgálat tisztasága érdekében minden résztvevő esetében ugyanaz a tartály kerül felhasználásra, és mágnesessel lesz a fémlemezhez rögzítve.

A számítások és a vizsgálat szempontjából a modell egy olyan valóságos torony 1:50 arányú kicsinyített másának tekintendő, ami sík terepen, külvárosi környezetben (3. terepkategória a CP3 ChV pt2-ben) helyezkedik el. (Ha rácsos szerkezet használatára kerül sor, akkor a résztvevőknek a BS8100 előírásait ugyancsak figyelembe kell venniük.)

A vizsgálat

A verseny során a modelltornyok szélcsatornában történő kísérleti vizsgálata 1988. február 17.-én szerdán este 7 órakor kezdődik a watford-i Building Research Establishment-ben, ahol a versenyzők megjelenése kötelező. Az ideális toronynak a károsodás minden jele nélkül ellent kell állnia a tervezett terhelésnek, de tönkre kell mennie a tervezésnél felvett teher×biztonsági tényező fellépésekor. A pontozás a következő szerint történik: tönkremenetel a tervezésnél figyelembevett szélteher esetén nincs pont. Tönkremenetel a tervezési teher×biztonsági tényező esetén maximális pont. Tönkremenetel a tervezési teher×biztonsági tényező kétszerese esetén nincs pont. A bírák további pontokkal jutalmazzák a gazdaságosságot és az eleganciát, melyek az Egyesület tagjai szerint a szerkezetépítés lényegét alkotják.

Többre... többre...

Felhívás a The Institution of Structural Engineers 1988. december 16.-i versenyére

Alkoss-és-rombolj verseny

Tudósítás a The Institution of Structural Engineers north Thames branch 1988. febr. 17.-i versenyéről

Watford Observer, 1988. febr. 26.

Spagettit vizsgáltak a Building Research Station-ben a múlt héten.

A tésztát az étkezde helyett szélcsatornában vetették alá a próbának, miután a szerkezetépítő mérnök hallgatóknak feladatul azt adták, hogy tervezzenek és építsenek 12 hüvelyk magas tornyot. A győztes a londoni Aslan Baxter Associates egyik csapata lett. Elegáns és gazdaságos tornyot kellett tervezniük, aminek előírt szélsebesség mellett kellett tönkremennie, mondta Dr. Nick Cook, a Building Research Establishment (Department of the Environment) szél mérnöki szerkezetekre gyakorolt hatásaival foglalkozó szekciójának vezetője. Az Institute of Structural Engineers Észak-Temzei Részleg hallgatóinak olyan tésztatornyot kellett építeniük, ami képes ellenállni 60 mérföld/óra feletti szélsebességnek. A tornyoknak 60 mérföld/óra körüli szélsebesség mellett kellett tönkremenniük. Ha a tönkremenetel ez alatt az érték alatt vagy felett következett be, akkor a csapatok pontokat veszítettek. Ez egy valóságos mérnöki feladat volt, mondta Dr. Cook. Olyan szerkezetet kellett építeniük, melynek biztonsági tényezője egy volt. De ha az bármennyivel is teherbíróbb lett, akkor a valóságos torony építése túl drága lenne, tette hozzá.

A szerkezetépítő mérnököket ismét felhívják, hogy nevezzenek be a Leeds-i Egyetem évenkénti tervezési alkoss-és-rombolj versenyére. Ebben az évben a verseny egy függőhíd pályalemezét alátámasztó tartó tervezését tűzi ki célul. A szerkezetnek négy, egyenként 250 gramm tömegű pályaelemet és egy 1,667 kg tömegű próba-terhelő kocsit kell elbírnia. A pályalemezt alátámasztó tartót spagettiból, horganyzott rézhuzalból vagy nádból kell elkészíteni, és a tartó költségét a pályalemeztartó grammban mért súlya alapján kell meghatározni úgy, hogy a spagettit 1000 £/g, a horganyzott rézhuzalt 600 £/g, a nádat pedig 1200 £/g áron kell kalkulálni. Bármilyen megfelelő kapcsolatkialakítási mód megengedett, beleértve a ragasztást, a forrasztást, a szalaggal vagy fonallal való rögzítést is. A december 16.-án délután tartandó vizsgálat során, mintegy 60 modellt vizsgálnak. Ekkor nemcsak néhány látványos tönkremenetel várható, hanem egypár valóban kreatív alkotás is. Az a legkisebb költséggel készült pályalemeztartó, amelyen a próbaterhelő jármű lassan végighúzható lesz a nyertes, és ezt egy megfelelően gravírozott trófeával díjazzák. Donald Dalton, a szervező előírta, hogy a győztesnek olyan alkotással kell rendelkeznie, amelynél 50%-os megtakarítást kell kimutatnia a többi alkotás átlagos költségéhez képest. Úgy véli, hogy lesznek olyan sokkal drágább szerkezetek, amelyek a terhelés alatt tönkre fognak menni. Azok, akik a kihívást elfogadják, hozzájuthatnak a részletes kiíráshoz, ha egy felbélyegzett és megcímzett borítékot küldenek a következő címre:

EurIng. Donald Dalton, MICE, MIMechE,

Department of Civil Engineering,

University of Leeds, Leeds LS2 9JT

SPAGETTI SZERKEZET VERSENYEK

The Structural Engineer, 1988. március 1.

A The Institution of Structural Engineers North Thames Branch hallgatóinak és továbbképzésben résztvevő tagjainak kilenc csoportja vett részt a BRE szervezte versenyen, hogy tervezzenek és építsenek tornyot spagettiból. A 300 mm magas tornyoknak 450 gramm vizet kellett elbírniuk, és a BRE szélcsatornájában végzett vizsgálat során 1,5-ös biztonsági tényező mellett 34 mérföld/óra széllökést kellett elviselniük. A legtöbb pontot az a modell kapta, amelyik a tervezési előírásokhoz legközelebbi érték mellett ment tönkre, további pontokkal jutalmazták az eleganciát és a gazdaságosságot. A végső győztesek Ralph Peters, Helen Igoe és Ian Prentice voltak a londoni Alan Baxter Associates-től.

Az Iskolák Spagetti-híd Versenyének döntőjét a Leeds-i egyetemen tartották 1988. február 5.-én. A résztvevőknek 300 mm fesztávú hidat kellett készíteniük, amely 1 kg cukor hordására volt képes a lehető legkevesebb spagetti felhasználásával. 150 pályamű érkezett az ország legkülönbözőbb iskoláiból.

A legkülönfélébb ötleteket alkalmazták a 300 grammostól a kevesebb mint 10 gramm spagetti felhasználásával készített alkotásoknál. A tanárok és a diákok számára lehetővé vált a szerkezettervezés lényegének megértése. Természetesen az objektivitás elérése elsődleges prioritás, de képesnek kell lenni ugyanerre másvalaki imponáló megtakarítást eredményező 1/30-nyi anyagfelhasználásakor is!

A 14 legkönnyebb (minden 18,5 gramm alatti) sikeres művet kiválasztották, és az alkotókat felkérték, hogy hozzák el munkájukat Leeds-be, a döntőre. A különböző pályaműveket egy kiállítás keretében mutatták be.

A spagetti hidakat törésig terhelték, hogy megállapítsák a tönkremenetelük módját és a teherbírási tartalékukat. A legnagyobb szilárdság/súly aránnyal rendelkező modell készítőjének könyvutalványokat adtak át. Azonban a fődíjakat azok a modellek kapták, amelyek a legkönnyebbek voltak és képes voltak 1 kg cukor megtartására.

Michael Horne professzer, OBE, FRS, FEng, Past President adta át a díjakat. A kiemelkedően győztes szerkezet mindössze 9,5 grammot nyomott, amelyet Carl Waugh, Martin Gore és David ONeil építettek a Wigan-i St. John Rigby VI Form College-ből. Robert Gore a St. Pauls School-ból, Londonból lett a 16 éven aluliak győztese, egy olyan híddal, ami alig nyomott többet 10,8 grammnál.

A fődíjak, amelyeket Buitoni adományozott az iskola számára, 750 £ volt, valamint 75 £ valamennyi tervezőnek. Valamennyi döntős egy könyvet kapott, amelyet az intézetből James Gordon professzor adott át, valamint az okleveleket és a csodálatos Bultoni kötényt.

Különdíjat kapott a 8 éves James David a Moor First School-ból, Biddulph, Staffs, 18,49 grammos hídjáért ami a legkönnyebb volt a 12 év alattiak modelljei közül.