Copyright 2017 - Custom text here

1. Követelmények a szorgalmi időszakban

1.1. Jelenlét

Az előadásokon és a gyakorlatokon pontosan kell megjelenni, és fegyelmezetten kell részt venni. Az előadásokon való részvételt hallgatóinktól elvárjuk! A számonkérések az előadásokon elhangzott anyagra is kiterjednek. A gyakorlatokon a hallgatók részvétele kötelező, a jelenlétét ellenőrizzük, esetleges távollétüket feljegyezzük.

A foglalkozásokon késve történő megjelenés egy óra igazolatlan távollét bejegyzését vonhatja maga után. A gyakorlatok egy félévre eső óraszámának 30%-áról lehet igazolt vagy igazolatlan módon távol maradni. A 30%-ot meghaladó hiányzás a félév teljesítését igazoló aláírás megtagadását eredményezi.

1.2. Felszerelés

A gyakorlati foglalkozásokon minden hallgató felkészülten, aktívan, működőképes számológép és Segédlet birtokában vegyen részt. Az a hallgató, aki ezen segédeszközök nélkül jelenik meg a gyakorlaton, hiányzónak minősíthető. A gyakorlati foglalkozásokra az előadásokon előzetesen elhangzott tananyagból felkészületlenül jövő hallgatókat a gyakorlatvezető beszámolóra rendelheti.

1.3. Kötelező gyakorlatok, feladatok

A kiadott kötelező gyakorlatokat, feladatokat, (kivéve a féléves terv és rajzfeladatokat) formai és tartalmi szempontból megfelelő színvonalon, megadott határidőre kell elkészíteni. A kötelező gyakorlatokat, feladatokat, (kivéve a féléves terv és rajzfeladatokat) legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napjáig be kell adni. Ennek elmulasztása esetén a szakcsoport a félév aláírását megtagadja.

1.4. Féléves terv, rajzfeladat

A műszaki tervfeladatokat tartalmazó tárgyakban a féléves tervet a hallgató – az oktató által rendszeresen ellenőrzött módon és aláírásával igazoltan – az egyetemen rajztermi és otthon végzett munkával készíti el.

A féléves terv kiadásakor megjelölt részhatáridőket be kell tartani. Ezek teljesítését az oktató a rajzfeladaton tett aláírásával igazolja.

A részhatáridők elmulasztása esetén a hallgatónak az aláírás megszerzéséhez egy hét áll rendelkezésére. Annak a hallgatónak, aki a részhatáridő teljesítését igazoló oktatói aláírást a határidőt követő egy héten belül – igazoltan súlyos indok fennállása kivételével, melynek tényállását gondosan ellenőrizzük – megszerezni nem tudja, a szakcsoport a félév teljesítését igazoló aláírást megtagadja.

A féléves terv rajzi anyagának ceruzakész állapotát és annak legalább elégséges színvonalát igazoló oktatói aláírást a szorgalmi időszak utolsó napjáig meg kell szerezni. Ennek elmulasztása a félév aláírásának megtagadását vonja maga után!

1.5. Zárthelyi-, pótzárthelyi, javító zárthelyi dolgozatok

Az osztályzatokkal értékelt zárthelyi dolgozatok célja az előadásokon ismertetett és a gyakorlati foglalkozásokon számpéldák megoldásán keresztül bemutatott tananyag készségszintű elsajátításának ellenőrzése. Zárthelyi dolgozatot írni csak érvényes diákigazolvánnyal lehet, melyet a dolgozatot írató tanár ellenőrizhet.

A félév során általában három, egyenként 90 perces zárthelyi dolgozatot kell elkészíteni, melyek mindegyikének el kell érnie az elégséges (2) szintet. Elégséges (2) szintnek a legalább 50%-os teljesítmény minősül.

Meg nem írt, vagy elégtelen zárthelyit a tantárgy előadója által a szorgalmi időszakban meghirdetett időpont(ok)ban lehet pótolni. Minden elégtelen zárthelyi dolgozatot legalább egyszer pótolni lehet. Az aláírás megszerzése érdekében írt pótzárthelyi akkor eredményes, ha a pótlás eredménye legalább elégséges (2). A pótzárthelyi után is elégtelen (vagy meg nem írt) zárthelyi esetében a hallgató félév végi aláírását a szakcsoport megtagadja.

Az aláírás megtagadása esetén a tárgy a következő meghirdetés alkalmával vehető fel. Méltányossági engedély kérésére nincs lehetőség (TVSZ 53.§)

2. Követelmények a viszgaidőszakban

2.1.. Kollokvium, vizsga

Vizsgázni csak a félévi aláírás megszerzését követően lehet. A vizsgán résztvenni kizárólag leckekönyvvel együtt lehet. Leckekönyv hiányában a vizsgáztató a hallgatót a vizsgáról felfüggeszti. A vizsgázok számánál legalább 100%-al több vizsgalehetőséget kell kiírni (TVSZ 31.§ 4.)

A vizsga elsősorban írásbeli jellegű, mely a tananyag készségszintű elsajátítását értékeli. Az írásbeli vizsgarészt követően a vizsgáztató szóbeli vizsgarészt is tarthat.

Az írásbeli vizsga elégségesnek (2) minősül, ha a megszerzett pontszám eléri a megszerezhető teljes pontszám 50%-át. Ha a hallgató által az írásbeli dolgozatra szerzett pontszám nem éri el a megszerezhető pontszám 50%-át, akkor az elégtelen eredményt a hallgató leckekönyvébe beírjuk.

Egy tantárgyból vizsgázni egy félévben 3-szor, egy adott képzésen pedig összesen hét alkalommal lehet. Ezek közül a hatodik alkalom intézetgazgatói engedély köteles, a hetedik (utolsó) alkalom pedig dékáni engedély köteles.

A félévet lezáró vizsgaidőszak utolsó két vizsga alkalmával csak ismételt vizsgára jelentkező hallgatókat fogadunk.

A vizsga eredményt a vizsgán nyújtott teljesítmény határozza meg, amit a gyakorlatokon mutatott teljesítmény és a ZH - eredmények kerekítés jelleggel befolyásolhatnak.

Megszerzett aláírás, de eredménytelen vizsga esetén a következő félév vizsgakurzusára (CV), illetve valamely félévben meghirdetett teljes kurzusra lehet jelentkezni.

3. A regisztrációs időszak

A lehetőségektől függően hallgatóink számára lehetővé tesszük, hogy az induló szorgalmi időszak elején, a szakcsoport által megadott létszámkereten belül, a NEPTUN Egységes Tanulmányi Rendszeren keresztül a következő félév szorgalmi időszakára vonatkozóan gyakorlatvezetőjüket megválasszák. A gyakorlatvezető személyének a hallgató által történő megválasztása és tanulócsoportok tagjainak – a szakcsoport által elkészített – véglegesítése után a tanulócsoport megváltoztatására az ezt követő szorgalmi időszak során nincs lehetőség.
Ha nincs hely egy adott oktatónál, akkor a hallgatónak másik oktatót kell választani. Ha az órarendből kifolyólag nem tudja felvenni a kívánt tantárgyat mert óraütközés van, akkor a hallgatónak választani a kell a két tantárgy közül.

A vizsgaidőszakot követő regisztrációs héten a hallgatónak lehetősége van az oktatója által megadott (adminisztrációs) időpontban neptun és a leckekönyvbe történő jegybeíratásra, valamint egyéb tanulmányi ügyeinek intézésére.

Különleges kérelmet írásban, az Szakcsoportvezetőnek címezve lehet benyújtani.
Erre szorgalmi ügyekben a szorgalmi időszak utolsó napjáig, vizsgával kapcsolatos ügyekben pedig a vizsgaidőszak utolsó napjáig van lehetőség.

4. A FÉLÉV EREDMÉNYES LEZÁRÁSÁNAK FELTÉTELEI

4.1. Az előadó tanár aláírásának megszerzése

Az aláírás megszerzésének feltétele a foglalkozásoknak a TVSz-ben előírt mértékű látogatása és a tantárgyi követelmények (ld. I/1.1., 1.3., 1.4. és 1.5.) maradéktalan teljesítése.

 
 

Minden, a fentiekben nem szabályozott kérdésben az érvényes Kreditszabályzata (KKSz) és Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (KTVSz) nyújt eligazítást.

Ybl Alapoktatásért Alapítvány

Informatika és CAD tanfolyamok

  • Pálóczi Tibor tanfolyama
  • Boda Szabolcs: Cinema 4D látványtervezés
  • Ilja Koroljov: Látványtervezés 
  • Kapitány András: 3ds Max tanfolyam
  • Képszerkesztés
  • Cabri 3D modellezés

Ybl Alapoktatásért Alapítvány tanfolyamai:  http://alapoktatasert.alapitvany.ymmf.hu/?q=hu/node/52

Hidraulika és közmű laboratórium

A laboratórium megfelelően felszerelt laboratóriumi mérőeszköz-állománnyal áll rendelkezésre az alap és gyakorlati tananyag elsajátítására.

A magyar gazdaságban jelenleg kiemelt szerep jut a környezetvédelemnek, és ezen belül a szennyvízcsatornázás, csapadékvíz-elvezetés és a szennyvíz-tisztítás kérdésének.

Külön kiemelendő az elmúlt évek csapadékvíz-elvezetés problémái, melynek megoldásában döntő szerephez juthat a csatornák, kisvízfolyások vízhozamának konkrét mérése, meghatározása. A jövő nagy problémája hazánkban a csapadékvíz-elevezetés és tározás kérdésének Európa szintű városias megoldása.

Ezért fontosnak tartjuk az oktatás színvonalának emelése érdekében a megkezdett laboratóriumi, mérőgyakorlati méréstechnika fejlesztését.

A jelenleg kialakított és működő hidraulikai és közműépítés laboratórium igen jól felszerelt alap-, és gyakorlati modellekkel került kiépítésre, mely a BME laboratóriumához hasonló modellekkel rendelkezik.

Modellek:

1. Rövid-hosszú csővezeték – oktatási alap modell

A vízellátó csővezetékek energia-és nyomásviszonyinak meghatározására szolgál. A Bernoulli egyenlet alap-modellének tekinthető. Az elméleti tananyag, a nyomásvonal és az energiavonal szemléletesen bemutatható értelmezhető. A modell a gyakorlatban leggyakrabban használt vízhozam-mérésre alkalmas berendezéssel, Venturi csővel és mérőperemmel került felszerelésre.

Mérete: 0,8 m x 4,5 m

2. Reynolds modell - oktatási alapmodell

Lamináris és turbulens áramlás bemutatására mérésére szolgáló modell.

Mérete: 0,8 m x 2,5 m

3. Üvegcsatorna - gravitációs áramlások mérésére szolgáló modell

Az üvegcsatorna állítható lejtéssel, mérő-szűkületekkel és mérőperem ellátott összetett oktatási modell.

Mérete: 0,8 m x 2,8 m

4. HAWLE közcsőhálózati modell – tűzcsapokkal, tolózárakkal, házi bekötéssel, - KM-PVC, KPE - cső-anyaggal felszerelt modell

Igazi gyakorlati modell. Ami a valóságban föld alatt nem látható az a laboratóriumban egy csővezetékekből, szerelvényekből összeállított valóságos csőmodell került kiépítésre, ahol a vízvezeték építés csőkötései tolózárai, tűzcsapjai láthatók.

Mérete: 2,0 m x 4,0 m

5. Venturi vízhozam-merő alapmodell

Mérete: 0,8 m x 1,0 m

6. Hidro-meteorológiai műszerek bemutató területe.

Laboratóriumi eszközeink egy része kutatási feladatok ellátására is alkalmas.

 

A laborban telepített szoftverek alkalmasak az Egyetemen oktatott számítógépigényes tárgyakban elõforduló építészeti, mechanikai, matematikai,talajmechanikai, és térinformatikai feladatok ellátására.

Alkategóriák